Méhely Lajos a Magyar Fajvédelem és Turanizmus kiemelkedő alakja volt. Egyetemi tanár volt, nemzetközi hirnevü zoológus. A Fajvedő Pártban előljaró szerepet töltött be, es ugyanakkor a CÉL cimű lap szerkesztője is volt.

A Hivatalos életrajz igy szól:

Méhely Lajos (Kisfaludszögi, 1862. aug. 24. – Bp., 1953. febr. 4.): zoológus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1899, r. 1910 – 1930), biológus. Tanulmányait a bp.-i egy.-en végezte, 1880-tól tanársegéd, 1885-ben a brassói állami főreálisk. tanára lett. 1896-ban az MNM állattárához került, 1912-ben ennek ig.-ja, 1915-ben egy.-i ny. r. tanár lett a bp.-i egy.-en. Különféle állatcsoportok fejlődés- és rendszertanával foglalkozott. .... 1919 elején a fajvédőkhöz csatlakozott. Előbb a darwinizmus leple alatt, majd nyíltan hirdette a fajvédelem reakciós eszméjét a Cél c. folyóiratban, amelyet maga szerkesztett. Miután fajbiológiai tevékenységét több tudós elítélte, 1930-ban lemondott MTA-tagságáról. 1933-ban nyugdíjba ment. Magáévá tette a fasiszta ideológiát és hirdette annak politikai jelszavait. ...1945 után a Népbíróság mint népellenes és háborús bűnöst súlyos fegyházbüntetésre
ítélte. A börtönben halt meg.



Kortársa Soós Tihamér igy nyilatkozik róla:

Hatása feltétlenül nagyobb volt minden más fajvédőnél, ami érthető is. Fajvédő munkássága az utolsó huszonöt évre esik. Szinte szemünk előtt folyt és folyik még ma is. Méhely Lajos tulajdonképpen a magyar fajvédelemnek tudományos értelemben vett megalapozója. Ő adott annak mélyebb értelmet, határozott tartalmat és messzeható erőt. Méhelynek köszönhető, hogy visszanyertük fajtánkba vetett hitünket. Sőt egyáltalán azt, hogy újból magyar fajról beszélhetünk.

A liberális szellem mindenáron el akarta hitetni azt, hogy magyar fajta nincs. Méhely azonban nem szűnt meg hirdetni, hogy fajtánk igen is él és létezik. Méghozzá nagy százalékban.

Méhely feltárta fajtánk eredetét, lényegét, sorsát és végzetét.

De megmutatta a jövő járható útját is.

Szerinte a magyar feltámadást egyedül a faji alapra helyezkedett magyarság biztosíthatja. Nemzetünket egy újabb ezred év számára csak a magyarság és vele a felvirágzó faji eszme mentheti meg.

Kijelölte a magyar fajkutatás irányát. Követelte egy fajkutató intézet felállítását, amelyben a magyar fajkutatást tudományos módszerekkel kívánta szolgálni Méhely ezzel a fellépésével megelőzte mindazokat a külföldi nemzeteket, amelyek ma már első helyre teszik a fajvédelmet. De csak Méhely előzte meg a külföldet. Tervei, javaslatai még itthon megoldatlanok.


A zsidókérdésnek is Méhely munkássága és álláspontja ad tulajdonképpen világos tárgyilagos, azaz tudományos értelmet és tartalmat. Benne kell látnunk a magyar fajvédelem igazán elhivatott vezérét.

Annyit, oly mélyértelműen és olyan rendszerezett tudományossággal senki sem dolgozott a magyar fajvédelemért, mint ő. Múlt s jelen munkássága, tudományos eredményei, tekintélye, izzó magyarsága olyan szempontok, amelyek alapján a legtermészetesebben benne kell látnunk a magyar fajvédelem vezérét. Éppen ezért sürgős tennivalónak véljük, hogy javaslatait — bár már késetten, de még mindig nem későn — mihamarabb valósítsuk meg. Ha ez megtörténik akkor fajtánk rövid időn belül új arculattal, megújult lélekkel, igazi faji öntudattal és magyar önérzettel nézhet a bíztató jövő, egy újabb ezredév alkotó munkássága elé.



Habár Méhely Lajos életét a fajgyilkos bolsevik zsarnokság sötét tömlöcében végezte, emléke élni fog amig nemzetünk él.

Műveinek egy része megtalálható itt:

Méhely Lajos: Vér, faj, nemzet
Méhely Lajos: A fajtagadás hóbortja
Dr. Méhely Lajos: A természetes fejlõdés törvénye
Méhely Lajos: A magyar faj önvédelmi harca
Méhely Lajos: Minden kultúra faji kultúra
Méhely Lajos: Quo vadis, Domine?
Méhely Lajos: Bleyer Jakab
Méhely Lajos: Berzeviczy Albert fajszemlélete
Méhely Lajos: Ravasz László imája
Méhely Lajos: Bethlen István grófnak válaszul
Méhely Lajos: A magyarság anthropologiája
Betiltva.com Archívum 2010-2013. Blog Archive Méhely Lajos: A magyar fajkép
Méhely Lajos: A zsidó siker titka
Méhely Lajos: Solymosi Eszter vére
Méhely Lajos: A bolsevista rémuralom Magyarországon




.

__________________

"Müslümanlık, temeli atılmış, büyük bilginlerini yetiştirmiş, tedvin olunmuş bir dindir. Onun yeni baştan açıklanması için Kürt Said gibi maskaralara ihtiyaç yoktur."

H. Nihal Atsız

.

Interesting...

.

__________________

"Magyar létedre érzel fajod iránt ragaszkodást, hûséget, szeretetet?"

"Aki valóban hû marad fajához szerencsétlenségében is, abban megvannak az összes polgári erények."

"Csak a gyenge szereti önmagát, az erõs egész nemzeteket hordoz szívében."

"Állapítsd meg, mik a kötelességeid, teljesítsd õket pontosan."

"Mindenek elõtt áll elõttem a hûség a fajtámhoz!"

- Gróf Széchenyi István


“... a turánizmus nemzeti, faji, világeszmét jelent egyszerre. Századokra szóló programmot foglal magában s hazánkat bekapcsolja a világesemények kellős közepébe. (…)"
- Sassi Nagy Lajos: A turánizmus, mint nemzeti, faji és világeszme. Bp., 1918.

“A turániság nem politika. Sokkal több annál. Az a szilárd, időtálló faji alap ez, melyen biztosan állhat és mozoghat minden igaz, céltudatos, fajmagyar politika. Jobboldali pártjaink, irányzataink ma annyira hiányzó, szerves egysége, összegző, átfogó, világos magyar képlete a turániság. (…) A turániság a magyarság faji öntudatával, fennmaradásával, létével, hivatásával azonos. – Vele, általa ujjászületünk. Nélküle nincs magyar élet!”
Túrmezei László: Uj történeti hivatásunk: a turániság. Bp., 1937.

“Nekünk pedig a turánizmus nem tudományos irány, hanem ellenállhatatlan ösztönzés tudományos kutatásra, müvészi termelésre, hittel és akarattal acélositott faji ellenállásra. Mi hisszük, mert magunkban érezzük fajunk multját, értékét és hivatását. Előttünk senki le nem tagadhatja azt, ami lelkünkben ébredt és ott érezteti növését. A turanizmus a mi lelkünk, világnézetünk, vallásunk, hajlamunk életrekelése, napfényretörése. (…) saját legbensőbb életügyünk.”
Békássy Gyöngyi: A turáni eszme. Bp., 1920